AJÁNLOM AZ OLDALT
A közgyógyellátás átalakításáról
A jelenlegi rendszer működése
A közgyógyellátási rendszer feladata - többek között - a szociális helyzetük és egészségi állapotuk miatt rászorulók kiadásainak kompenzálása azáltal, hogy az alapvető gyógyszerek és más térítésköteles ellátások esetében térítésmentességet biztosít. A közgyógyellátott nemcsak a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekhez juthat hozzá térítésmentesen, hanem gyógyászati segédeszközökhöz, és más meghatározott szolgáltatásokhoz is.
A közgyógyellátás rendszere számos problémával küzd:
- Sok esetben nem esik egybe az egészségügyi és a szociális rászorultság.
- A közgyógyellátás keretein belül igénybe vehető, amúgy is nagyon korlátozott számú gyógyszer (kb. 700 készítmény) közül sok már nem korszerű, ezért ha az orvos olyan gyógyszert ír fel, amely a közgyógyellátási listán nem szerepel, a betegnek az általános szabályok szerint kell fizetnie.
- A jelenlegi szabályozás "pazarló", hiszen a közgyógyellátási listán szereplő készítmények korlátlan mennyiségben igénybe vehetők.
- Az ellenőrzés nem megfelelő, amely visszaélésekre adhat alapot, ugyanakkor a visszaélések szankcionálása is megoldatlan.
A közgyógyellátási rendszer átalakításának irányai
Az átalakítás célja, hogy a közgyógyellátás keretében igénybe vehető szolgáltatások jobban igazodjanak az érintettek szükségleteihez, a támogatás rendszere áttekinthetőbb és igazságosabb legyen. A változtatás eredményeképpen a támogatás váljon célzottabbá, fokozottabban érvényesüljön a rászorultsági elv.
A közgyógyellátás igénybevételének fokozottabb ellenőrzése és a visszaélések szankcionálása igazságosabb elosztást eredményezhet, mivel a jogosulatlan gyógyszerkiváltáshoz kapcsolódó kifizetések, a "pazarló" gyógyszerkiváltások rendszerből történő kiszűrésével egyidejűleg felszabaduló források révén lehetővé válik egy korszerűbb, szélesebb körű ellátás.
Az új rendszerben a jogosultsági feltételek és a nyújtott szolgáltatások köre lényegében változatlan marad. Eddig korlátlan mennyiségű, de mégis kevés számú, sokszor korszerűtlen gyógyszert írathattak föl a betegek ily módon (az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer egyszerű fájdalomcsillapító volt). Mostantól az egyén krónikus betegségeihez igazodva szélesebb körű ellátást lehet biztosítani.
A közgyógyellátási rendszer keretében a betegek számára krónikus betegségeikre egyéni gyógyszerkeretet állapítanak meg. Az egyéni keret mértékéig térítésmentesen válthatnak ki bármilyen járóbeteg-ellátás keretein belül kiadható, társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert. Az egyéni gyógyszerkeret bevezetésével az új rendszer a jelenlegi, igen korlátozott gyógyszerlista helyett nagyobb "választékot" biztosít. (Jelenleg az alkalmazható mintegy 1300-1400 hatóanyagból összesen 240 szerepel a közgyógyellátási listán). Az új rendszer teljes támogatást nyújt a közgyógyellátottak krónikus betegségeihez kapcsolódó gyógyszereihez. Ezek a szakmai szabályok szerint elsőként választandó, lehetőleg generikus, legalacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszerkészítmények. Ennél drágábbat rendelhet ugyan az orvos, ha erről a beteggel előzőleg megegyezett, de a közgyógyellátás csak a megszabott határig térít, a különbséget a betegnek kell fizetnie.
A törvénymódosítás 2006. július elsején lép életbe.
A közgyógyellátás keretében biztosított gyógyszer igénybevételének legfontosabb elemei:
· Az egyéni gyógyszerkeret havi maximuma 12.000 Ft .
· A jogosult személy - a betegségei alapján megállapított - havi keretösszeget bármely, a járóbeteg-ellátás keretein belül kiadható, társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerkészítményre "költheti".
· A krónikus betegséghez megállapított egyéni gyógyszerkereten túl évi 6000 Ft eseti keret jár az esetleg akutan fellépő betegségek gyógyítását szolgáló gyógyszerek megvásárlásának támogatására.
· Az új rendszer szükség esetén lehetőséget ad az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára, ha pl. új betegség lép fel, más terápia válik szükségessé.
Az új közgyógyellátási rendszer működése
Az igényt a jegyzőnél kell benyújtani. Mellékelni kell hozzá a háziorvos igazolását a krónikus betegségekről és a gyógyítást szolgáló terápiáról (gyógyszerek esetében hatóanyag és mennyiség megjelölésével). A jegyző megvizsgálja a jogosultsági feltételeket (pl. jövedelemhez kötött jogcím esetén a jövedelmet, vagy alanyi jogcím esetén annak feltételéül szolgáló ellátásra való jogosultságot), a háziorvos igazolását megküldi az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak, amely nyilatkozik az elismert gyógyszerköltségről. A jegyző ezután elbírálja a közgyógyellátásra való jogosultságot, meghatározza annak kezdő időpontját, az egyéni és eseti gyógyszerkeretet. Ha a kérelmezőnek nincs krónikus betegsége, illetőleg nincs jelentős - havi 1000 Ft-ot meghaladó - rendszeres gyógyszerköltsége, akkor külön igazolásra, elismert gyógyszerköltség-megállapítására nincs szükség. Ekkor a gyógyszerkeret az eseti keret összege, azaz évi 6000 Ft. A jegyző döntése alapján a MEP kiállítja és eljuttatja a jogosult részére az egy évig érvényes közgyógyellátási igazolványt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ezután nyilvántartásában naprakészen vezeti a jogosult gyógyszerkeretét. Az eseti gyógyszerkeretet a jogosultság kezdetén egy összegben, az egyéni gyógyszerkeretet 3 havonta állapítják meg a betegnél.
A patika és az OEP között elektronikus adatkapcsolat lesz. A gyógyszer kiváltásakor a patika elektronikusan kapcsolatba lép az OEP nyilvántartásával, és a jogosult gyógyszerkeretének erejéig térítésmentesen kiadja a gyógyszert. Ha az adott háromhavi gyógyszerkeret elfogy, akkor a következő 3 havi keret megnyitásáig a közgyógyellátott az általános térítési díj szabályok szerint válthatja ki gyógyszerét. Ha a három hónap leteltével a jogosultnak maradványa van a keretből, az nem vész el, hanem a következő 3 havi keret összegéhez hozzáadódik. A gyógyszer kiváltásakor a patika mindig tájékoztatja a beteget az aktuális gyógyszerkeretéről. A gyógyszertárak és az OEP közötti elektronikus kapcsolat kiépítésére a közeljövőben sor kerül, melynek költségeit az állam vállalja magára.
Budapest, 2005. december 22. ICSSZEM Sajtóiroda
A családtámogatási rendszer átalakítása.
Változások 2006. január 1-től a családtámogatás és gyermekek után járó ellátások rendszerében
Gyermekek után járó ellátások:
Gyermekgondozási segély:
A gyermekgondozási segély összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével.
2005-ben: 24.700,- Ft, ikergyermek esetén ennek 200%-a: 49.400,- Ft
2006-ban : 25.800,- Ft, ikergyermek esetén ennek 200%-a: 51.600,- Ft
Egyéb változások
Bővül a jogosultak köre:
- gyermekgondozási segélyre jogosult az a személy is, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
- a 16. életévét betöltött kiskorú szülő, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását.
- kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását az a személy is, aki rokkantsági járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül. (2005. december 31-ig csak a saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági) részesülő szülő, nagyszülő kaphatott gyermekgondozási segélyt.)
Bővül a GYES melletti munkavégzés lehetősége
2006. január 1-jétől a szülő a gyermek egy éves koráig továbbra sem folytathat kereső tevékenységet (kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját.) A gyermek egy éves kora után azonban akár napi 8 órában is dolgozhat.
A gyermek elhelyezésében is változások történnek:
- a gyermek egy éves kora után időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben.
- ha a nagyszülő részére folyósítják az ellátást, a gyermek három éves kora után, napi 5 órában helyezhető el intézményben.
Anyasági támogatás:
Összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával azonos.
2005-ben: 55.575,- Ft, ikergyermekek esetén: 74.100,- Ft/gyermek,
2006-ban: 58.050,- Ft, ikergyermekek esetén: 77.400,- Ft/gyermek.
Gyermeknevelési támogatás:
Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével,
2005-ben 24.700,- Ft,
2006-ban 25.800,- Ft.
További változás:
- a támogatás folyósítása alatt a szülő napi 5 órában helyezheti el gyermekét a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben (2005-ben csak napi 4 órát lehetett elhelyezni).
- a támogatás folyósítása alatt kizárólag szombat-vasárnap is lehet dolgozni, feltéve, hogy a heti munkaidő nem haladja meg a 20 órát.
Családi pótlék
Az átalakítás lényege, hogy a családi pótlék a települési önkormányzatok által folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint a családi adókedvezmény címén rendelkezésre álló források összevonásával egy új, egységes családi pótlék-rendszer jön létre.
Bővül a családi pótlékra jogosultak köre:
2006. 01. 01-től jogosult az ellátásra:
- aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
- továbbá az a személy is, akihez a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte.
- a 16. életévét betöltött kiskorú szülő, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával - a szülő hozzájárulásával - nem él egy háztartásban, illetőleg, hogy a gyámhivatal a kiskorú szülő részére engedélyezte a szülői ház elhagyását.
Változik a családi pótlék összege is az alábbiak szerint:
2006. január 1-től a családi pótlék havi összege:
- egy gyermekes család esetén 11.000,- Ft
(2005-ben 5.100 Ft),
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12.000,- Ft
(2005-ben 6.000 Ft),
- két gyermekes család esetén (gyermekenként) 12.000,- Ft
(2005-ben 6.200 Ft),
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 13.000,- Ft
(2005-ben 7.200 Ft ),
- három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 14.000,- Ft
(2005-ben 7.800 Ft),
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 15.000,- Ft
(2005-ben 8.400 Ft),
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek esetén 21.000,- Ft
(2005-ben 13.900 Ft),
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 23.000,- Ft
(2005-ben 15.700 Ft),
- tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 18.000,-Ft
(2005-ben 15.700 Ft),
- a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 13.000,- Ft
(2005-ben 7.200 Ft).
Szociális rászorultságtól függő, gyermek után járó ellátások:
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:
- 2005. december 31-ig a helyi önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapít meg az után a gyermek után, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2005-ben 24.700 Ft). A támogatás összege gyermekenként 5.434 Ft.
- Ha a szülő kéri a régi összegű családi pótlék folyósítását, a régi összegű családi pótlék, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás legfeljebb 2006. március 31-ig lesz folyósítható, feltéve, ha ezt 2006.január 10-éig kéri a jogosult a Magyar Államkincstár illetékes Igazgatóságától. Ez a határidő jogvesztő. Ezt követően a régi rendszer szerinti támogatást nem lehet folyósítani.
- Kivételt képeznek e szabály alól azok a nagykorú személyek, akik a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytatnak, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulnak. Amennyiben részükre 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete legfeljebb 2006. augusztus 31-ig tovább folyósítja vagy megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.
2006. január 1-től új jogosultság nem állapítható meg, az beépül a családi pótlékba.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem csak pénzbeli ellátás volt, hanem egyéb ellátások igénybevételére is feljogosított. A támogatás megszűnése indokolta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetését, amely kedvezményt a települési önkormányzat jegyzője határozattal állapít meg, azzal, hogy azok, akiknek, 2005.december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy eddig ilyen kérelmet nyújtottak be - a feltételek megléte esetén -2006. június 30-áig rendszeres kedvezményre jogosultnak kell tekinteni. Ezt követően azonban kérni kell a kedvezmény további megállapítását.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
- a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
- az évi egyszeri támogatásnak,
- az ingyenes tankönyv és
- egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei is változnak abban az esetben, ha
- a gyermeket egyedülálló szülő(más törvényes képviselő) gondozza, vagy
- a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, vagy
- a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek.
Ezeknél a gyermekeknél az egy főre jutó jövedelem összege az öregségi nyugdíjminimum 110%-át nem haladhatja meg. Más esetben változatlanul marad az öregségi nyugdíjminimum. .
Aki a tárgyév július 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, annak részére a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósítanak, melynek összege 2006-ban gyermekenként 5000 forint.
Étkezési térítési díjkedvezmény:
2006. január 1-től gyermekétkeztetés esetén nem csak a bölcsődés, és az óvodás korú, hanem az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és endszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után is az intézményi térítési díj 100%-a jár normatív kedvezményként.
Minden megszülető élet érték - babakötvény Magyarországon
Életkezdést segítő program a 100 lépésben - a babakötvény
Cél: a gyermekvállalási kedv ösztönzése:
-
Minden januártól születendő gyermeknek 40.000 Ft-ot utal az állam egy elkülönített Start-számlára.
- A legrosszabb helyzetben levők 7 és 14 éves korukban további 42-42.000.- Ft-ot kapnak.
- A lekötött összeghez csak a 18. évét betöltött fiatal juthat hozzá.
A babakötvény pénzügyi kedvezményei
A számlán levő összeg adótól, illetéktől és járuléktól mentes.
A szülői hozzájárulást a megtakarítás összegéhez igazodó közvetlen támogatás ösztönzi: ez a gyermek számlájára befizetett összeg 10 %-a, (legfeljebb évi 6.000.- Ft), az RGYK-ban részesülők esetében a szülői befizetés 20%-a (legfeljebb évi 12.000.- Ft).
Az állami gondoskodásban lévő gyerekek számára évi 12.000.- Ft az állami befizetés.
Budapest, 2005. december 22. ICSSZEM Sajtóiroda
A nyugdíjak változásai.
A NYUGDÍJAK VÁLTOZÁSAIRÓL 2006-BAN
1) 2006. január 1-jétől 4,3 %-kal emelkednek a nyugdíjak. Ez az érintettek számára 84 milliárd forint többletjövedelmet nyújt.
Mintegy 2,7 millió nyugdíjas átlagosan havi 2.600 Ft-tal kap több nyugdíjat.
A nyugdíjak vásárlóértéke ezzel 2,2%-kal emelkedik.
Az öregségi nyugdíjminimum 25.800 Ft lesz (1100 Ft-tal magasabb az előző évinél.)
Januártól 10 %-kal emelkedik az 50%-os özvegyi nyugdíj mértéke. A már ilyen özvegyi nyugdíjban részesülők ellátása is 10 %-kal, átlagosan 3.600 Ft-tal lesz több.
2) Az 56. heti nyugdíjnövekménnyel teljessé válik a 13. havi nyugdíj kifizetése.
Ez 2%-os nyugdíjnövekedést jelent (összesen 6,3%-os növekedés).
Ezzel a nyugdíjak reálérték-növekedése várhatóan 4,2% lesz (ez megegyezik az átlagkeresetek vásárlóérték növekedésével).
3) A méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó várakozási idő 3 évre csökken. Egyszeri, rendkívüli segélyre lesz lehetőség.
Budapest, 2005. december 22. ICSSZEM Sajtóiroda
A szociális törvény módosításából fakadó változások.
a Szociális törvény módosulásából következő változásokról
A pénzbeli ellátásokat érintő változások
A rendszeres szociális segély családi alapú segélyezéssé alakul
- az egész családnak nyújt támogatást, mivel az eltartott gyermekek számát is figyelembe veszi,
- jogosultak: a rendszeres szociális segélyben részesedők és az egészségkárosodottak,
- az érintettek köre: 160.000 család,
- a rendelkezésre álló többletforrás: 7,5 milliárd Ft.
Főbb elemei
- a segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család meglévő jövedelmét.
- a jogosultságot és a segély összegét egy fogyasztási egységre - azaz nem az egy főre - jutó jövedelem alapján határozzák meg.
Hogyan számolják ki a fogyasztási egységre eső segélyt?
Alapja: a nyugdíjminimum 90%-a, 23.184.- Ft, amit a család nagyságától függő szorzóval szoroznak.
- egy felnőtt: 1,0-szeres szorzó
- második felnőtt: 0,9-szeres szorzó
- egyedülálló szülő: 1,2-szeres szorzó
- első-második gyermek: 0,8-szeres szorzó
- további gyermekek: 0,7-szeres szorzó
Példa a számolásra
Két szülő 2 gyerekkel- szorzó: 1,9+1,6=3,5
23.184x3,5=81.144.- Ft
Ebből levonják a család jövedelmét (családi pótlék, GYES), és a különbözet lesz a családi segély összege.
Jelentősége: közelíteni lehet egymáshoz a segélyezett családok anyagi helyzetét.
A segélyt 2006.ápr.1-jún.30 között állapítják meg, a program indulása: 2006.júl.1.
A szociális segélyezés változásainak hatása az egyes családokra
|
Családtípus |
Összes jövedelem |
A segély összege jelenleg |
A családi segély havi összege (3) |
Különbség |
|
Egyedülálló |
- |
17 290 |
23 184 |
5 894 |
|
2 felnőtt |
25 000 |
17 290 |
19 050 |
1 760 |
|
Egy szülő: 1 gyermek |
12 000 |
17 290 |
34 368 |
17 078 |
|
2 gyermek |
26 000 |
17 290 |
38 915 |
21 625 |
|
3 gyermek |
45 000 |
17 290 |
36 144 |
18 854 |
|
2 szülő : 1 gyermek |
33 600 |
17 290 |
28 997 |
11 707 |
|
2 gyermek |
47 700 |
17 290 |
33 444 |
16 154 |
|
3 gyermek |
65 700 |
17 290 |
31 673 |
14 383 |
Munkaösztönző segélyezés / életbe lép: 2006. július 1-jétől/
- alkalmi munkavállalás mellett is jár.
- a frissen elhelyezkedett, előzőleg szociális segélyben részesült munkavállalóknak további 3 hónapig 50 %, majd még 3 hónapig 25%-át folyósítják, elismerve a munkába állással járó költségeket.
- A szociális intézményi foglalkoztatás változásai /a program indulása: 2006 július 1-jétől/
- új program, amely magában foglalja a bérfedezetet is,
- normatíva jár az intézményeknek,
- előzetes szakértői vélemény alapján végezhető,
- forrás: 4 milliárd Ft fél évre.
Munka-rehabilitáció
- szolgálati idő lesz,
- a szerződést a gondnok mellett a gondnokság alatt álló munkavállaló is aláírja,
- időtartama maximum napi 6, azaz heti 30 óra, minimum napi 4, azaz heti 20 óra,
- a bér összege a minimálbér 30%-a.
Fejlesztő-felkészítő munka
§ munkaviszonynak számít.
§ az ellátott és az intézmény (vagy a foglalkoztatást biztosító szervezet) megállapodást köt,
§ maximum napi 8, heti 40 óra,
§ bérezés: a minimálbérrel megegyező.
Adósságkezelés
§ a 40 ezernél nagyobb lakosságú városokban kötelező, jelenleg 100 településen működik,
§ forrás: 200 millió Ft,
§ 4000 család kap átlagosan havi15 ezer Ft támogatást,
§ modellkísérlet után 2006 szeptemberétől épül be a kártyás fogyasztásmérők rendszere az adósságkezelésbe,
§ támogatási keret: 100 millió Ft.
§ ez 1100 háztartásban teszi lehetővé a készülék felszerelését,
§ költségek 90%-át a központi költségvetés téríti, havi 110 KW előre kifizetett áramot használhat kártyájával a programba bekapcsolódó család.
Önkormányzati ellátási kötelezettség
- saját intézmény (szolgálat) fenntartásával
- társulás keretében
- ellátási megállapodással
Az önkormányzatok háttérfelelőssége
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
Családsegítő szolgáltatást érintő változások
- jobb munkaerő-piaci kondíciók elérése
- a krízishelyzetbe kerültek személyes megkeresése
- az életvezetési képességet megőrző segítő szolgáltatások
Közösségi ellátásokon belül: speciális feladatok
- az alacsony küszöbű szolgáltatások kiépítése
szenvedélybetegeknek (drog, alkohol),
- kiépítése kötelező lesz a 30 ezernél nagyobb lakosságú városokban.
a program indulásának határideje: 2007. január 1-jétől.
Budapest, 2005.december 22. ICSSZEM Sajtóiroda
A rendszeres szociális és nyugdíjszerű ellátások.
Változások 2006. január 1-től a szociális ellátások, és a nyugdíjszerű rendszeres pénzellátások területén
Azok az ellátások, melyeknek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez kötődik, automatikusan változnak, ha változik a nyugdíjminimum összege. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2005-ben 24.700,- Ft, 2006-ban 25.800,- Ft.
Szociális ellátások
Időskorúak járadéka:
Emelt összegű támogatás a legalacsonyabb jövedelmű 75 év feletti egyedülállóknak.
2006. január 1-től az érintettek- ha jövedelmük nem éri el a nyugdíjminimum 130 %-át (2006-ban: havi 33.540 Ft) - időskorúak járadékára szerezhetnek jogosultságot, amely a jövedelmüket erre a szintre egészíti ki.
Az érintettek száma: 40-45.000 fő
Az új ellátás átlagosan havi 9.000 Ft-tal egészíti ki az idősek jövedelmét.
Ennek költsége 2006-ban: 5,2 milliárd forint.
Emelkedik a 75 év alattiak járadékösszege is:
- a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 20.640,- Ft (2005-ben 19.760,- Ft).
- az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén (2006. január 1-től) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, 24.510,- Ft (2005-ben 23.465,- Ft).
Ha a jogosult saját ellátással is rendelkezik, a két összeg közötti különbözetet folyósítják.
Rendszeres szociális segély:
Egészségkárosodott személyek esetén összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ával.
2005-ben: 19.760,- Ft, 2006-ban: 20.640,- Ft.
Nem foglalkoztatott személyek esetén összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-ával.
2005-ben: 17.290,- Ft, 2006-ban: 18.060,- Ft.
A rendszeres szociális segélyezés rendszere 2006. július 1-től családnagyságtól függő segélyezéssé alakul át. Megváltozik az ellátás összegének megállapítási módja.
Ápolási díj:
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos kiskorút, illetőleg a súlyosan fogyatékos nagykorú személyt ápoló személyek ellátásának összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
2005-ben: 24.700,- Ft, 2006-ban: 25.800,- Ft.
A súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő személyek után járó ápolási díj összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ával.
2005-ben: 32.110,- Ft, 2006-ban: 33.540,- Ft.
A 18 éven felüli tartósan beteg személyt ápolók ellátásának összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával.
2005-ben: 19.760,- Ft, 2006-ban: 20.640,- Ft.
2006. január 1-től azok, akik már 10 éve végzik fogyatékos hozzátartozójuk otthoni ápolását, és saját jogú nyugdíjra lesznek jogosultak, a nyugdíj mellett továbbra is igénybe vehetik az ápolási díjat.
2006. szeptember 1-jétől a fokozott ápolást végző személyek ápolási díja a nyugdíjminimum 150%-ára emelkedik.
Egyéb ellátások
Fogyatékossági támogatás:
Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65, illetve 80%-ával.
2005-ben 2006-ban
65% esetén: 16.055,- Ft16.770,- Ft
80% esetén: 19.760,- Ft 20.640,- Ft.
Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások a nyugdíjakhoz hasonlóan 2006. január 1-jével 4,3 %-kal, illetve ezzel arányos összeggel emelkednek. A közel 500 ezer nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő átlagban mintegy havi 920 Ft-tal kap többet (4,5 milliárd forint).
Vakok személyi járadéka:
2005-ben: 12.440,- Ft,
2006-ban: 12.970,- Ft.
Rokkantsági járadék:
2005-ben: 27. 450,- Ft,
2006-ban:28.630,- Ft.
Átmeneti járadék:
Összege a várható öregségi nyugdíj 75 %-a (4,3 %-kal emelkedik) .
Rendszeres szociális járadék:
A 2006. december 31-ig a 62. életévüket betöltő személyek esetén:
2005-ben: 25.810,- Ft,
2006-ban: 26.910,- Ft.
egyéb esetben:
2005-ben: 22.110,- Ft,
2006-ban:23.060,- Ft.
Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés:
2005-ben: 16.640,- Ft,
2006-ban: 17.360,- Ft.
Házastárs utáni jövedelempótlék:
2005-ben: 11.530,- Ft,
2006-ban: 11.970,- Ft.
Egészségkárosodási járadék:
2005-ben: havi 74.100,- Ft,
2006-ban: havi 77.400,- Ft.
Budapest, 2005. december 22. ICSSZEM Sajtóiroda
