hajszoltregio
Men
 
Srgsen nzz krl !!!

Eu plyzatot ksztk rszre az albbi linktrat knljuk segtsgnek:

1. GVOP :

www.gkm.hu   www.nfh.hu   www.kutatas.hu www.itkht.hu www.mvf.hu  www.rtk.hu  www.mfb.hu  www.ith.hu

2.AVOP:

www.nfh.hu  www.fvm.hu   www.aik.hu 

3. HEOP:

www.nfh.hu  www.esf.hu  www.omai.hu  www.fmm.gov.hu  www.om.hu  www.eszcsm.hu 

4.KIOP:

www.kvvm.hu  www.nf.hu  www.gkm.hu

5. ROP : 

www.nfh.hu  www.nth.hu  www.kdrfu.hu  www.norda.hu  www.eszakalfold.hu www.delalfold.hu   www.westpa.hu  www.ddrft.hu www.kozpontiregio.hu

 
Pr j oldal
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
TANULMNYOK / CIKKEK
TANULMNYOK / CIKKEK : Vass Pter : Adssgkezels gyakorlati tapasztalatai

Vass Pter : Adssgkezels gyakorlati tapasztalatai

  2005.12.13. 11:50

Vass Pter : Adssgkezels gyakorlati tapasztalatai

Adssgkezels

 

Vass Pter[1]

 

Adssgkezels gyakorlati tapasztalatai

 

A modern fogyaszti trsadalomban az let termszetes eleme az eladsods. Az elrehozott fogyaszts biztostsra klcsnt vesznk fel. Hitelbl vsrolhatunk lakst, gpkocsit, btort, szmtgpet, hztartsi eszkzket, vagy akr mobiltelefont is. Hitelt vesz fel a dik, hogy tanulmnyait megfinanszrozza, az orvos az eszkzei cserjre, a gazdlkod termeleszkzei megvsrlsra. Ezeknek a vsrlsoknak, klcsnknek a rvn lesznk gyfelei, adsai a hitelintzeteknek, rokonoknak, bartoknak. Az, hogy valaki ads a mai vilgban nem jelent semmi szokatlant, mindaddig, amg rendesen fizeti a djakat, trleszt rszleteket. Ha valamilyen okbl – betegsg, munkanlklisg, figyelmetlensg, vagy tudatos nem fizets - miatt a rendszeres befizets megszakad, akkor ll el az a baj, amelyet htralknak neveznk. A fogyaszt ltal ignybe vett, magn, vagy kzszfra ltal nyjtott szolgltats, szerzdsben foglalt hatridig ki nem egyenltett ellenrtkt nevezzk htralknak.

 

Magyarorszgon a lakossgi htralkok ezen bell a kzzemi djhtralk nvekedse tbb okra vezethet vissza, amelyekrl az elbb mr hallottunk. Egy jellemz adatot szeretnk csak kiemelni: amg a fogyaszti rak tbb mint hatszorosra nvekedtek 1989 ta, addig az energia rak tizenkettszrsre. Ha ehhez, a csald struktrjt veszlyeztet, vagy azt megvltoztat hats trsult, akkor mr ksz is volt a csapda. A csaldok az addig kialakult fogyasztsukat mr nem tudtk biztostani. Az embereknek vlasztani kellett, szlssges esetben akr az evs s a szmlabefizets kztt. A politikai s gazdasgi vltozsok idejn egyre tbben ltek a meglhets rdekben a halasztott vagy az elhalasztott kifizets eszkzvel, illetve vlt vagy vals jogokra hivatkozva nem fizetettek. Az elz paternalista rendszer hatsa is tovbb rvnyeslt. Ki „az llam bcsi majd csak megoldja” felkiltssal, ki szgyenlsen, ki tehetetlenl, ki csak azrt se, ki potyautasknt, de egyre tbben nem fizettek. Ez a rvid lejrat „kamatmentes klcsn” segtette a gazdlkodst, s vezetett a hztartsok 15 szzalknak az eladsodshoz.

 

A kzszolgltatkat szintn vratlanul rte az addig szokatlan jelensg. A szaporod kintlvsgek kvetkeztben nem tudtak felhalmozni, a feljtsok elmaradtak, a kintlvsgek nvekedse miatt drgult a szolgltats. Az nkormnyzatok ketts szortsba kerltek, mert egyrszt felelssget viselnek a polgraikrt, msrszt azrt, hogy a kzszolgltatk folyamatos s lehetleg elviselhet r szolgltatst nyjtsanak. Nem volt ez mskpp Szombathelyen sem.

 

Szombathely Magyarorszg tizedik legnagyobb vrosa, a Nyugat-Dunntl termszetes s gazdasgi kzpontja. A vros kzigazgatsi terlete 97 km2, lakinak a szma 84. 000. Gazdasgszerkezett a hagyomnyos ipargak (knny-, lelmiszer-, alkatrsz-, fa-), a kereskedelem, szllts, az idegenforgalom s httrterleteik jellemzik. Infrastrukturlis elltottsga j, a tbb mint 32. 000 laksnak 100 %-os a villamos energia elltottsga, 98 %-ban van vezetkes vz. Csatornaszolgltatsba a 92 %, a vezetkes gzelltsba 80 % van bekapcsolva. tjai jl kiptettek, kls csatlakozsa nagyrszt megoldott, br a vast minden irnybl trtn villamostsa most van folyamatban. Trsadalomszerkezett a polgrosodottsg, az ignyessg, a ktds, s a tulajdonosi szemllet jellemzi. Magas az egy fre jut nemzeti termk, az ezer lakosra jut felsfok vgzettsgek s, az idegen nyelvet beszlk arnya. Alacsony a munkanlklisgi rta.  Szocilis feladatait jelenleg kt nkormnyzati intzmny, kt nkormnyzati tulajdonban lv KHT s tbb civil szervezet vgzi.  Br a rendszervlts a korbbi relatv htrnyok egy rszt elnny vltoztatta Szombathely sem maradt ki az orszgos trendekbl.

 

A vros vezeti sokig nem szembesltek azzal az, idztet bombval, amely bizonyos szempontbl mg ma is a talpunk alatt ketyeg. Elszr a Laksbizottsg szlelte a bajt. A vros brlaks llomnya az 1991-es 7881 darabrl 1996-ra, 4049 darabra cskkent, mikzben a be nem fizetett lakbr tbb mint tizenngyszeresre ntt, elrte a 28. 7 milli forintot. A felhalmozdott lakbrhtralk nagysgt rzkelve a bizottsg felszltotta a brlaksok kezelsvel megbzott szervezetet, hogy tegyen megfelel intzkedseket a htralk behajtsra. Ekkor mg gy gondoltk, hogy kell szigor alkalmazsval megoldhat a problma.

 

Az elzmnyekhez tartozik mg a vros seglyezs rendszernek az alakulsa. A Szocilis trvny megjelenst kveten bevezetsre kerlt a laksfenntartsi tmogats, amelynek az sszege a kezdeti alig egymilli forintrl, 1994-re, 6 millira, majd 1995-ben a nem kell elkszts s a rendkvl szlesre nyitott seglyezsi kapu miatt 105 millira ntt. Ptkltsgvetst kellet kszteni, a helyi szocilis rendeletet pedig rendkvl megszigortottk.

 

A Polgrmesteri Hivatal Npjlti Osztlyn, 1996 szn bekvetkezett szemlyi vltozs utn kezdte el a vros monitorozni a lakossgi htralkokat. Elszr az nkormnyzati tulajdonban lv vllalatok kzltk adataikat. 1996 szn a mr emltett lakbrhtralk mellet tbb mint 68 milli volt a tvftsi s meleg vz s 7 millis a vz- s csatornaszolgltatsi htralk. A baj egyre slyosabb vlt. A fogyasztk feje felett lebegett a szolgltatsbl val kikapcsols, a kilakoltats veszlye. Az otthon megsznse, pedig az amgy is ingatag csaldok felbomlst segtheti el. A kzszolgltatktl berkezett rszletes adtok sszevetse az nkormnyzati seglyezettek adataival megcfolta azt a felttelezst, hogy az adsok nagyrszt kzlk kerlnek ki. Meglepetsre kiderlt, hogy a htralkosok tbbsge soha nem jrt sem a szocilis intzmnyekben, sem a Szocilpolitikai Irodn. Ez a helyzet arra ksztette a szakembereket, hogy programot dolgozzanak ki az adssgok kezelsre.

 

Elszr egy kzalaptvny ltrehozst kezdemnyezte a Npjlti Osztly a Szocilis Alap kltsgvetsi pnzmaradvny felhasznlsval. A LK (Lakbr s Kzzemi htralkosokat segt) Alaptvny clja a htralkos hztartsok segtse az adssguk cskkentse lett volna. Alaptkjnek kamataibl, a kzszolgltatk befizetseibl, llami tmogatsbl, plyzati pnzekbl nyjtott volna, plyzat tjn kamatmentes klcsnt, vagy vissza nem trtend tmogatst. A rendszer elnynek az tnt, hogy sem az nkormnyzat, sem a szolgltatk nem engedik el az adssgot, hanem egy harmadik szervezet nyjt tmogatst. Az elkpzels szerint a szolgltatk a befizetseiket lerhattk volna az adjukbl, s hozzjutottak volna a kintlvsgeikhez. A htralkosok megszabadultak volna a bizonytalan helyzetkbl Lebonyoltst civil szervezetek bevonsval egy adssgkezel iroda vgezte volna.

 

Mint ahogy a sok „volna” is mutatja az tlet mg a kezdeti szakaszban megbukott. A Kzgyls hivatkozva az addigi rossz tapasztalataira idegenkedett attl, hogy jelents sszeg kerljn ki az nkormnyzat gazdlkodsbl egy civil szervezethez. Mivel a tartozk kztt szmos kzismert szemly is volt, akiknek az anyagi helyzete nem volt rossz, ezrt kialakult az a vlemny, hogy az adsok tbbsge csak potyautas, ha akarna, tudna fizetni. A kzszolgltatk sem lttk rtelmt a tmogatsnak, mert a befizets az elkpzelssel szemben nem jelentett volna nekik adkedvezmnyt, s fltek attl, hogyha valaki kifizeti az adsok helyett a htralkukat, akkor a nem fizets kvetend pldv vlik. Bizonytalanok voltak afell is, hogy a befizetseik arnyban rszeslnek-e a tmogatsbl. A mkd civil szervezetek kzl egyik sem vllalkozott a feladatra, az nkormnyzat pedig tl drgnak tlte meg az iroda kltsgvetsbl trtn fellltst. A kormnyzat sem mutatott rdekldst (ekkor mr szervezdtt az Energia Alaptvny), mondvn a kzszolgltatk j rszt nkormnyzati tulajdonban vannak, s gy nluk van az r megllapts joga is. „Ne emeljk az rakat s akkor nem n a htralk!”- hangzott a „jtancs”.

 

Az 1997. januri energiar emelst kveten a Kormny javaslatot tett egy az energiaszektorban mkd trsasgok ltal mkdtetett magnalaptvny ltrehozsra. A meghatrozott cl a lakossgi terhek nvekedsnek rszleges kompenzcija volt. A Kormny 1 millird forinttal tmogatta az alaptvnyt s az 51/1997.(III.19.) szm rendeletben hatrozta meg az alaptvnnyal sszefgg jegyzi feladatokat, s a tmogatottak krt. A tmogatott clcsoportok egyrszt a jvedelemtl fgg szocilis elltsokban, mint a rendszeres szocilis seglyben, munkanlkliek jvedelemptl tmogatsban, rendszeres nevelsi seglyben, laksfenntartsi tmogatsban, normatv kzgygyelltsban rszeslk, msrszt egyedi plyzat alapjn az e krbe nem tartoz, de a tmogatsra rszorul szemlyek voltak. A tmogats az els krben csak a villamos energia szolgltats terletre terjedt ki.

 

A Magyar Posta 1997 mjusban Szombathely valamennyi hztartsba eljuttatta azt az adatlapot, amelyen a tmogatst lehetett ignyelni. Ezeket kitltve rszben az nkormnyzathoz, rszben az DSZ-hoz kellet beadni, vagy kzvetlenl az Energia Alaptvnyhoz eljuttatni. A vgrehajts a rendkvl szoros hatrid (1997. 05. 31.) miatt nehzsget jelentett. Az ignylk magas szma, valamint az ltaluk megadott adatok ktelez - a rendeletben meghatrozott jogosultak nyilvntartsval val - sszevetse, igazolsa miatt lassan ment. A polgrmesteri hivatal nem volt felkszlve erre a kampny munkra. Mr az gyintzk eltt toporogtak a kliensek, amikor mg nem volt hivatalos utasts a teendkrl. A nyomtatvny tdik pontja alapjn lehetsges volt, hogy kompenzcit ignyeljenek azok is, akik a felsorolt tmogatsok egyikben sem rszeslnek, de ignyk jogossgt karitatv szervezetek, vagy a szocilisan rszorultak rdekvdelmi szervezetei igazoltk. Ez esetben a tmogatsrl az alaptvny kuratriuma dnttt. Arrl nincs informcink, hogy a kuratrium milyen szempontok alapjn, mely karitatv szervek igazolst fogadta el, vagy utastott el. A tmogatsok a nyr vgn kerltek jvrsra a kzszolgltatknl. Az szi remels utn a lakossgi terhek tovbb nttek. A kormny ismt az Energia Alaptvnyon keresztl nyjtott tmogatst. Tanulva a tavaszi tapasztalatbl, ez a tmogats mr csak az energia szektor sajt befizetsnek mrtkvel egyezett meg.

 

A trtntekkel prhuzamosan tbb irnyban kezdtnk el gondolkodni. Mivel a htralkok elssorban a lakssal, a lakhatssal kapcsoldtak ssze, ezrt a sajt brlakspolitiknk jragondolsval prblkoztunk. 1997-ben kidolgozsra kerlt egy j lakbrrendelet, amelynek a lnyeg, hogy ne a laks legyen szocilis, hanem az, aki benne lakik. A laks szmtalan minst szempont alapjn nyjt a bentlaknak szolgltatst, amelyet a lakbr fejez ki. A brl pedig a rszorultsga alapjn kap a lakbrhez tmogatst.

 

A vltoztats msik terlete volt a helyi szocilis rendelet fokozatos talaktsa, ami a Kzgylsben - az 1995-s „kltsgvetsi tlfuts” ta - meglv flelem miatt csak apr lpsekkel trtnhetett. gy kerlt ki a rendeletbl tbbek kztt a htralkosokat a lakbrtmogats lehetsgbl kizr passzus. Nvekedett a laksfenntartsi tmogats sszege is. Az 1996-os 29 millirl 1997-re ismt 63 milli, 1998-ra, pedig a tvftsi tmogatssal egytt kzel 100 milli forint lett.

 

Komoly munkt vgeztnk a kzhaszn foglakoztats terletn is, 1996-ban 240 ft sikerlt gy foglalkoztatni, hogy ismt visszakerltek az ellt rendszerbe.

 

A hrom csaldsegt 1996 decemberben elzetes egyeztets utn egy vatos htralkkezelsbe kezdett. Megclzottak az nkormnyzati tulajdonban lv kzszolgltatk adsai kzl kerltek ki. Az anyagi fedezetet a „krzis segly” adta. A jelents ltszmhinnyal kzd intzmnyek nem fogadtk egyformn az tletet. A legnagyobb ellenlls pont abban az intzmnyben volt, ahol legjobb volt a szemlyzettel val elltottsg. A kezdeti visszajelzsek rszben a csaldgondozk ellenllsrl szltak, de gazdagodtunk szmos hasznos tapasztalattal is. Orszgosan s klfldn is kerestk a pldt, az tvehet ismeretet. gy kerltnk kapcsolatba a debreceni, a nyregyhzi, a szegedi, a tatabnyai nkormnyzat, valamint a salgtarjni Npjlti Kpzsi Kzpont szakembereivel. Igazbl a sajt brnkn tanultuk meg a leckt.

 

Mivel a rendelkezsre ll sszeg nem volt arnyban az adssg sszegvel, ezrt igyekeztnk jl, minl hatkonyabban felhasznlni minden forintot. gy gondoltuk s az elzetes tapasztalatok is azt bizonytottk, hogy mivel az adssgok nem mrl holnapra halmozdtak fel, gy a ledolgozsuk sem trtnhet kampnyszeren egy akci keretben. A hatkonysg azt is megkvetelte, hogy ott „fektessnk be”, ahol az a legjobban megtrl. gy kerltek a lakhatsukban leginkbb veszlyeztetettek s a motivltak az els krbe. Prblkoztunk az egyni a csoport, st a kzssgi szocilis munka eszkzeivel. Arra a kvetkeztetsre jutottunk, hogy az adssgkezels leghatkonyabb mdszere az, amikor a segt az adsok motivltsga s lehetsgeinek megfelelen differencilt megoldst knl. A htralkkezelsbe elssorban a motivlt, egyttmkd adsok vonhatk be, de nem szabad elfelejtkezni a kevsb, vagy egyltaln nem motivltakrl sem, ket fokozatosan rzkenyteni kell a megoldsra. Az egyttmkd kliensek esetn is klnbz a motivltsg. A tenni akars mellet az adott hztarts terhelhetsge is szmt. Hamar rjttnk arra, hogy fontos a legelejn tisztzni hny szolgltat fel ll fenn az adsg. Voltak olyanok, akik az egyik szolgltat fel szpen cskkentettk a htralkukat, de ekzben egy msiknl j adssgot halmoztak fel. Szintn els idszakbl ered tapasztalat, hogy vigyzni kell arra, hogy a lelkes ads nehogy tl vllalja magt.

 

1997-ben egyeztet megbeszls sszehvsra kerlt sor a kzzemi vllalatoknl felhalmozdott lakossgi djhtralkok gyben. A megbeszlsen a vros-, a kzzemek vezeti, a hivatal munkatrsai s a szocilis intzmnyek kpviseli vettek rszt. A Hzkezelsi Kft. Igazgatja elmondta, hogy a lakbrhtralk kzel 30 milli forint, amelynek a fele a be nem fizetett vzdjbl addik. Ez az sszeg 1990 ta fokozatosan halmozdott fel. j jelensgknt emltette az nkormnyzati laksokat megvsrol „j tulajdonosok” vtelr htralkt, amely ekkorra meghaladta az 5 milli forintot. A behajtsra klnbz eszkzket hasznlnak, mint a fizetsi felszlts, fizetsi meghagys, vagy a vgrehajts. 50 ezer forint feletti kintlvsg esetn a brleti jogviszony automatikusan felmondsra kerlt. A megbeszls idejn 90 ilyen eset volt ebbl 40-nl mr jogers volt a bri tlet, amely elhelyezsi knyszer nlkl bontotta fel a brleti jogviszonyt. Az elkpzels, hogy ezeket az embereket alacsonyabb szobaszm s komfortfokozat laksokba helyezzk, csak lassan valsulhat meg, mert nem ll rendelkezsre kell szmban ilyen ingatlan. A ciklus utols kt vben kzel tven alacsony rezsij laks plt nkormnyzati beruhzsban, de ez is csak csepp volt a tengerben.

 

A Tvh igazgatja szerint mintegy 80 milli forint volt a lakossgi kintlvsgk. Htralkot csak a legritkbb esetben rtak le (ha mr egyltaln nem behajthat, vagy olyan kicsi, hogy nem rdemes tovbb grdteni). Gondot jelentett az nkormnyzati brlaksokban lk htralka, akik kzl sokan csak annyit trlesztenek, amennyit az nkormnyzat laksfenntartsi tmogats cmn a szmljukra tutal. Ezek azok a csaldok, amelyeknek mr minden mindegy, s ha akarnnak, se tudnnak fizetni, vgrehajthat vagyontrgyuk pedig nincs. Problmaknt jelezte a fogyasztk tartzkodsi helynek gyakori vltozst, amelyrl csak utlag rteslnek s csak hosszas nyomozmunkval sikerl az adst megtallni. Mg nagy sszeg htralkok esetn sem tudjk a fogyasztt kikapcsolni a szolgltatsbl, mert ezzel a szomszdos laksokat is bntetnk, illetve a korszertlen egycsves rendszer erre nem alkalmas. A cg mr lassan a mkdkpessge hatrra r, a kintlvsgek veszlyeztetik a napi mkdst. Egyetlen eszkzk, ha a fogyaszt beengedi ket a laksba, hogy a melegvz szolgltatst megszntetik. Tapasztalatuk szerint a szolgltatsbl ilyen mdom kizrtak tbbsge a helysznen, vagy egy-kt napon bell trlesztik a htralkukat.

 

A Vasvz Rt. Igazgatja is nvekv kintlvsgrl szmolt be. A szombathelyi lakossgi tartozs 19 milli forintra rgott. Mivel a fogyasztkat nem lehet kizrni, a vgrehajts, pedig pnz s id ignyes, ezrt a napi fogyaszts korltozsval ltek. A csszktkkel napi 30 liter/ f hasznlatot tudtak biztostani.

 

A vlemnyek tbbsge amellett llt ki, hogy elssorban morlis krdsrl van sz, hiszen a vros a tbbi hasonl nagysg vrossal sszehasonltva jelentsen tbbet ldoz a szocilis tmogatsokra. Megllapods szletett, hogy az adatokat rendszeresen megkldik a Npjlti Osztlynak. Itt merlt fel egy orszgos rtekezlet megrendezsnek az ignye, amely kivl terepe lehetne a tapasztalatok cserjnek, illetve a kormnyzati szervek figyelmnek felkeltsre.

 

A csaldsegtk az egyeztetst kveten szerzdseket ktttek a kzszolgltatkkal, amelyekben meghatroztk a szolgltatk, a htralkosok s a csaldsegtk szerept s lehetsgt. Ezutn fokozatosan bvtve sszesen 337 csalddal ktttek egyttmkdsi megllapodst, amelybl 207 mg az v vgn is lt. A 130 megsznt egyttmkdsbl 122 esetben letelt a htralk, 8 esetben megszakadt a kapcsolat. Ez az adat is azt bizonytja, hogy a csaldgondozk biztosra mentek, azokat az alanyokat vllaltk fel, amelyek nem mutatkoztak bajosnak, illetve kezelhet volt a htralkuk. A folyamatban rszt vett hztartsok tlagos htralk nagysga alig haladta meg az 50 ezer forintot.

 

 

rm az rmben, hogy a sikeres htralkkezels ellenre 1997-ben tovbbi 29%-al ntt a kintlvsg s az egyttes sszege elrte a 139 millit. A tartozk arnya a TVH-nl volt a legmagasabb, meghaladta az sszes fogyaszt 35%-t. A Hzkezelsi Kft-nl is kzel 30%-os volt az arny, a tbbi szolgltatnl nagysgrendileg kisebb. Jobb volt a helyzet, ha a kisebb kintlvsgektl (10. 000,- Ft alattiakat) eltekintettnk, mert akkor krlbell felre cskken a htralkosok arnya az sszes fogyaszthoz viszonytva. A htralk 56%-a TVH-nl (78 milli), 22%-a Hzkezelsi Kft-nl (31 milli), 14%-a a Vz- s Csatornam Vllalatnl (19 milli) halmozdott fel. Az igazsghoz tartozik viszont az, hogy a Hzkezelsi Kft-nl felhalmozott kintlvsg fele vz- s csatornadj be nem fizetsbl addott, s a TVH htralkban is jelents ttel volt a melegvz ellts vzdja.

 

A htralkok tekintetben a csaldsegtk ltal „befektetett” 6 milli Ft. tovbbi 6, 5 milli Ft. kintlvsg befizetst jelentette. Ez a pnzben mrhet eredmny, de trtntek hosszabb tvra mutat beavatkozsok is. A kzszolgltatk kzl a Hzkezelsi Kft. beindtotta a vzra szerelsi programjt, amely a fogyaszts mrsnek a lehetsgt teremtette meg, gy cskkentve a hztartsok terht. A TVH szintn megindtotta a tvfts egyedileg mrhetv s szablyozhatv ttelnek programjt.

 

1998 janurjban a Megyei Jog Vrosok Szvetsgnek, s a Kisvrosok rdekvdelmi Szvetsgnek a tmogatsval Szombathely Megyei Jog Vros konferencit szervezett „Htralkok – Htralk ok” cmmel. A nagy rdeklds mellett (tbb mint 250 rsztvev) megtartott kt napos lsen elmleti eladsokat, klfldi s hazai tapasztalatokrl szl beszmolkat hallgattak meg az rdekldk. A mdia jvoltbl nagy nyilvnossgot kapott a tancskozs, amely a zrdokumentumban tevkeny kzbeavatkozsra srgette a kormnyzatot. Ennek hatsra, valamint a problmakr bvlse miatt gyors elkszts utn megjelent a kormnyrendelet, amelyben keveredtek a pnzgyi s a szocilis szempontok.

 

A rendeletnek a „megszletsnek” ideje miatt hatatlanul kampny ze lett.

 

A vrost - kltsgvetsi v kzepn - vratlanul s felkszletlenl rte a megjelense, ezrt csak lassan fogott a sajt rendeletnek a megalkotshoz. A kivrshoz a kzben lezajlott kormnyvlts is hozzjrult. Ezt a hezitlst felgyorstand szletett meg az j kormny augusztusi rendelet mdostsa, amely a december vgi hatrid megadsval inkbb egyszeri akciknt fogalmazta meg a teendket, mintsem egy hossz tv szocilis munknak. Mindezek nyomot hagytak a helyi szablyozson is. Nagy politikai nyoms alatt (a vlasztsok eltt kt httel fogadta el a kzgyls) egy tlszablyozott, alig teljesthet feltteleket tartalmaz rendeletet sikerlt megalkotni. Egyetlen pozitvuma, hogy t f adssgkezel munkba lltsra nyjtott lehetsget. A kampnyszeren lezajlott munkt ismt a csaldsegtk vgeztk, igaz most mr lnyegesen jobb szemlyi felttelek mellett (az v sorn harmincfs ltszmfejlesztsre kerlt sor a szocilis szfrban). Ekkorra mr kpzett adssgkezelk is tevkenykedtek.

 

Az adssg rendelet szerint nyjtott tmogats sorn a benyjtott 134 krelembl mr a felttelek nem teljeslse miatt menetkzben visszavontak 32 darabot, tovbbi 59-et, pedig el kellett utastani. A ltrejtt 43 szerzdsben  3.114 ezer forint tmogats mellett 4.452 ezer forint adssg rendezsre szletett megolds, amely mint utlag kiderlt nem teljeslt teljes mrtkben. Az gynevezett hagyomnyos htralkkezels jval jobb eredmnyt rt el.  Ennek sorn az 1262 megkeressbl 405 egyttmkds jtt ltre. Itt nem volt elrt nagysg az nrsz, hanem a csald terhelhetsgt vettk figyelembe.  A 8. 506 ezer forint intzmnyi tmogats 18. 101 ezer forint adssg cskkenst jelentett.

 

1999-ben az j nkormnyzat a kltsgvetsi helyzetre hivatkozva nem klntett el pnzeszkzt az adssgkezelsre, ezrt csak szernyebb mrtkben tudtuk folytatni a megkezdett munkt. Az adssgkezelk ismt csaldsegtk lettek.

 

A helyi adssgkezelsnek j lendletet csak a lakscl hitelhtralk felhalmozsa miatt eladsodottak rdekben hozott kormnyrendeletet adott. A vros is j rendeletet alkotott, amely most mr sokkal rugalmasabbra sikeredett. A rendelet alapjn a htralkosok kamatteher-mentest tmogatsra, kamatteher-mentest tmogatsra s tketrlesztsi tmogatsra, valamint htralkmrsklsi tmogatsra vltak jogosultt. Az orszgos sikerrel ellenttben nlunk a rszvtel minimlisra sikeredett. Igaz, hogy a teljes rintet kr – ksznhet a helyi OTP vek ta folytatott htralkkezel tevkenysgnek – is csak pr tucat volt.

 

 

 

2001 szn az nkormnyzati tulajdonban ll brlaksokban l brlk, lakshasznlk ltal a Hzkezelsi Kft-vel szemben felhalmozott htralkok rendezsre hozott a kzgyls rendeletet. A lakbrhtralkkal rendelkez adsok kzl azok kaptak kamatmentes klcsnt, akiknek a felhalmozott adssga a 10. 000. forintot meghaladta, s a jvedelmi viszonyaik alapjn jogosultak lettek volna lakbrtmogatsra. A klcsn felttele volt, hogy a folysts ideje alatt folyamatosan rszt vesznek a tmogatottak szocilis intzmnyek ltal szervezett adssg-tancsadson, s adssgkezelsen, s a lakbrtmogats irnti krelmet haladktalanul benyjtjk. Felttel volt hztarts terhelhetsgtl fgg nrsz vllalsa, amelyet a kamatmentes klcsn a teljes tartozs sszegig kiegsztett.

 

A klcsn trlesztst 2004. janur 1. napjtl kell visszafizetni, de ha az ads nem halmoz fel jabb lakbrhtralkot s folyamatosan kapcsolatot tart az adssgkezelvel, akkor a kamatmentes klcsn a folyststl szmtott msodik v janur elsejvel vissza nem trtend tmogatss alakul t. A tbb mint tszz potencilis jellt kzl 215-en vettek rszt az eljrsban. A kamatmentes klcsn sszege meghaladta a 47 milli forintot. A jelen lls szerint a tbbsgk a szerzdskts ta rendesen fizeti a lakbrtmogatssal cskkentett lakbrt.

 

Ennyi a rvid trtnet s most nhny gondolat, amely a szerzett tapasztalatokon alapul:

 

Milyen adssgok kerlnek be a kezelend krbe? Ha eldntttk, hogy adssgkezelssel foglalkozunk, akkor alapvet feladat meghatrozni az adssgok krt. Csak a gazdlkod szervezetek htralkaival kell-e foglalkozni, vagy a magn illetve a kzssgi szfrban (trsashz, laksszvetkezet) felhalmozott kintlvsgekkel is? Az eddigi trtnsek azt bizonytjk, hogy a gazdlkod szervezeteknl keletkezett htralkok kerltek kezelsre. gy gondolom hossz tvon, nem lehet majd klnbsget tenni. Itt jegyeznm meg a jv idztett bombja, a privatizlt volt nkormnyzati laksok tulajdonosai alatt ketyeg, akik nem rendelkeznek kell tkvel a mr sajt tulajdon trsashzi laksaik s pleteik feljtsra. A trsashzi trvny ltal biztostott jelzlogjog semmit nem r a kzs kltsget nem fizetkkel szemben.

 

Befolysolja-e a bekerlst az ads szerepe a htralk keletkezsben jtszott szerepe? Csak azokkal a htralkokkal kell foglalkozni, amelyek a szolgltatst ignybevevtl fggetlenl keletkeztek, vagy az olyanokkal is, amelyek valamilyen mrtkben felrhatk a htralkosnak? Mi van a sikertelen vllalkozkkal, akik a vllalkozsukhoz felvett hitel miatt vesztik el a lakhatsukat? gy gondolom nehezen s csak kltsgesen bizonythat az nhiba meglte, mrtke meg sehogyan. Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki kszakarva veszten el a lakhatst s vlasztan a hajlktalanok lett.

 

Kinek kell tennie a htralk cskkentse, megszntetse rdekben? A fogyasztknak, a szolgltatknak, az nkormnyzatoknak, az llamnak? Vlemnyem szerint, s ebben ma mr mindenki egyetrt, a htralk problmakr ngyszerepls, teht mindegyiknek. A szereplk viszont klnbznek egymstl az rdekeltsgk, a megoldst elsegt eszkzk, lehetsgek tekintetben. 

 

 

Ki a fogyaszt, htralkos, az ads? Ha fogyasztt, htralkost, adst mondunk, akkor kit rtnk alatta, csak a szerzdses viszonyban lv szemlyt, vagy mindenkit, aki a kzs hztartsban l? Az esetek egy rszben csak a hztarts egy-egy tagja felels kzvetlenl a htralk kialakulsrt (jtkszenvedlyes szl), kzvetve azonban a tbbiek is rintettek. Tapasztalatunk szerint clszer a htralkos hztartst egytt kezelni. Egytt ltek a felhalmozs idejn, egytt lveztk az esetleges elnyeit, s csak egyttes erfesztssel tudjk felszmolni. Az egyttes erkifejts is hozzsegt a csald egysgnek a megtartshoz.

 

Beavatkozsunk knyszert, s/vagy tmogat legyen? Vlemnyem szerint a beavatkozsunk alapveten tmogat jelleg kell, hogy legyen. A htralkos hztartsnak azt kell reznie, hogy nincs egyedl a bajban. Meg kell mutatni szmukra a lehetsges alternatvkat, amelyek kzl k vlasztanak. A ltrejtt megllapodsok viszont mr knyszert jellegek, amelyek csak a felttelek vltozsa esetn mdosthatk.

 

A beavatkozs eszkze preventv s/vagy korrektv, aktv vagy passzv legyen? Az adssgkezelsnek kt f irnyzata ltezik: a preventv s a korrektv. Mindkettnek van aktv s passzv formja. A hatkony segts elssorban olyan preventv eszkzket ignyel, amelyek tl mutatnak az eddig felhalmozdott adsgok egyszeri rendezsn. Olyan aktv foglalkoztatspolitikai s jvedelempolitikai, lakspolitikai intzkedsek szksgesek, amelyek lehetsget nyjtannak a laks fenntartshoz szksges jvedelem megszerzsre. A foglalkoztats jelenlegi rendszere mellett nagyobb szerepet kell adni az nkormnyzatoknak, elssorban a klnbz htrnyos helyzet rtegek foglalkoztatsra. Preventv eszkzknl meg kell emlteni az adssg-tancsadst, amely azoknak is segtsget ad, akik mg nem adsodtak el.

Azoknak, akik kptelenek munkajvedelemhez jutni, olyan passzv jvedelemtranszfereket szksges biztostani, amelyek lehetv tennk a helyi viszonyokhoz igaztott lakhatst. Ilyen a preventv jelleg passzv eszkz a laksfenntartsi tmogats, s a lakbrtmogats. A laksfenntartsi tmogatst alanyi jogon lenne szksges biztostani bizonyos helyzetek esetn. Meghatrozott minimumt tovbb kellene emelni s indexlni. Szinten tartst clszernek ltszik a laksfenntartsi kltsgek nvekedshez igaztani. Fedezett a kzponti kltsgvets nevestve biztostan, amelyet sajt forrsaikbl a helyi nkormnyzatok kiegsztennek.

 

A lakbrtmogatst az nkormnyzatok j rsze megoldottnak tekinti a laksfenntartsi tmogatssal, pedig az egy kln jogszablyban meghatrozott msik ellts. Ahol adjk, ott is csak az nkormnyzati brlaksokra terjed ki a hatlya.

 

Lehetsges eszkz lenne a djkompenzci rendszere, de ez visszalps lenne egy korbbi gyakorlat fel. Ez a megolds inkbb a fogyasztst tmogatn s nem a fogyasztt!

 

A preventv intzkedsek mellett, azzal prhuzamosan el kell vgezni az eddig felhalmozott adssgllomny felszmolst. A korrektv eszkzknl a passzv kampnyszer adssgszanlst s adssgkonszolidcit szksges lenne felvltani a hosszabb tvon hat a htralkos hztartst egy msik plyra tllt szocilis munkval, amelynek a clja, hogy aktivizlja az egynt sajt helyzete javtsa rdekben. Erre szolgl az ez vtl bevezetsre kerl adssgkezelsi szolgltats. Ezt valamennyi htralkosnak ktelez ignybe venni, aki adssgcskkentsi tmogatsban rszesl.

 

Az llami intzkedsek mellett az nkormnyzatok az eddig felsorolt intzkedsek mellett a hztarts fizetkpessgnek megfelel laksknlat biztostsval, a fogyaszts mrsnek s szablyozsnak megteremtsvel, hztartsgazdlkodsi kpzssel, tancsadssal, az egsz rendszer szervezsvel s mkdtetsvel, fenntartsval segthetnk el a megoldst.

 

A szolgltatk sajt eszkzeikkel motivlnk a spekulatv nem fizetket, illetve a sajt nyeresgk terhre kamat-, tke engedmnyekkel jrulhatnnak hozz a htralktmeg cskkentshez, esetleg helyi, vagy kzponti vlsgkezel alapokhoz nyjtannak tmogatst.

 

 Pnzben vagy termszetben trtnjk a teljests?  Nincs rtelme a kszpnz formjban adott segtsnek, clszer, ha a megegyezsnek megfelelen az adott kzszolgltat szmljra trtnik az tutals.

 

Milyen mrtk legyen? A tmogats mindig csak kiegszt legyen! Szksges az nrsz megkvetelse, elssorban nem anyagi, hanem llektani okbl. J, ha a kliens azt rzi, hogy maga is megtett mindent a megolds rdekben. A mrtket az adott hztarts terhelhetsge adja meg.

 

Szmtalan krdst lehetne mg feltenni, amelyekre ms s ms vlasz adhat aszerint, hogy a vlaszolnak milyen az rtkrendje, rdeke, rintettsge.

 

Az adssgkezels elsdleges clja a htralk halmozds temnek cskkentse, meglltsa, a szolgltatsbl val kizrs meghistsa. Msodsorban a htralk cskkentsre, majd a teljes htralk kifizetsre irnyul a trekvs. Harmadlagos cl az jra eladsods megakadlyozsa. A cl adott, de vajon a megvalstsban a fentebb felsorolt szereplk egyformn rdekeltek? Mennyire kpesek befolysolni a kialakult helyzetet, milyen mrtkben ll rendelkezskre olyan eszkz, amely a kvnatos hatst biztostan?

 

Az adssg kezelnek tisztban kell lennie a htralkkezels eltt, hogy

 

1.  Milyen mrtk az adssg

2.  Milyen a hztarts tartozs szerkezete

 

-         egy hitelez fel

-                   tbb hitelez fel

-                    

3. A htralkkezelsbe hogyan vonhat be

-         a motivlt, egyttmkd

-         a kevsb, vagy nem motivlt ( apatikus, spekulatv,…) kliens

 

4.   Az egyttmkd hztarts milyen mrtkben

-         terhelhet

-         nem terhelhet

 

Ha sikerlt tisztzni, akkor klnbz technikk jhetnek szba. A htralkosok nem tekinthetk egysges csoportnak, nemcsak a helyzetk, annak kialakulsban jtszott szerepk, de a motivltsguk alapjn sem. Tovbbi klnbsget jelent az a tny, hogy az adott hztarts terhelhet-e a htralk cskkentsvel, vagy nem, illetve mennyire spekulatv, kzmbs a hozzllsuk. A technikk kzl vannak olyanok, amelyek tbb csoportnl alkalmazhatk, s vannak olyanok is, amelyek csak egyik csoportnl hasznlhatk.

 

Nem motivlt, terhelhet htralkos (spekulatv)

-         tjkoztats a helyi mdiban

-         pontos tjkoztats a szolgltat rszrl

-         hatrozott htralkbehajts a szolgltatk rszrl

-         motivltsg felkeltse

-         felelssg felismertetse

-         rdbbents a kvetkezmnyekre

 

Motivlt, terhelhet hztarts

-         tjkoztats a helyi mdiban

-         pontos tjkoztats a szolgltat rszrl

-         felelssgtudat felkeltse

-         lehetsges preventv megoldsok bemutatsa

-         helyes hztartsvezets bemutatsa

-         egyni, hztartshoz szabott htralkkezels

-         folyamatos nyomon kvets

 

 

Nem motivlt, alig, vagy egyltaln nem terhelhet htralkos (apatikus)

 

-         tjkoztats a helyi mdiban, szrlapon a szolgltat ltal

-         motivltsg felkeltse, a kvetkezmnyek ttekintse

-         vltoztats utni igny kialaktsa

-         a vesztesgek s a lehetsgek szmbavtele

-         bels s kls erforrsok feltrsa

-         lehetsges preventv megoldsok megajnlsa

-         helyes hztartsvezets bemutatsa

-         letvezetsi tancsok

-         rdbbents a jvedelem s a jelenlegi lakhatsi k

 
Mennyi is az id?
 
Chat box
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Hnyan is jrtak itt?
Induls: 2004-12-27
 
Szakmai segtsg

Indt gondolatok a segt folyamat rszt kpez problma megfogalmazshoz


LTEZEM:-)
Rajzolj nekem egy brnyt...
\"Nem rdekel, mibl lsz. Azt akarom tudni, mire vgysz, s, hogy szembe mersz-e nzni vgyaiddal.
Nem rdekel, hny ves vagy. Azt akarom tudni, megkockztatod-e. hogy rltnek tnj szerelmeidrt, lmaidrt, s azrt a kalandrt, hogy letben vagy.
Nem rdekel, milyen bolygk krznek holdad krl. Azt akarom tudni, elrted-e mr fjdalmaid kzppontjt, hogy megnyitottak-e mr az let csaldsai, hogy sszezsugorodtl, s bezrkztl-e mr a flelemtl, hogy rhet-e mg fjdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fjdalmadat, s fjdalmadat anlkl, hogy elrejtend, vagy mindenkpp megvltoztatni akarnd.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e rlni nekem s nmagadnak, hogy tudsz-e vadul tncolni, az eksztzistl megrszeglve, anlkl, hogy figyelmeztetnl bennnket, legynk vatosak, relisak, s emlkezznk emberi mvoltunk korltaira.
Nem rdekel, hogy igazat beszlsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e msnak csaldst okozni, hogy h maradhass nmagadhoz. Hogy elviseled-e a csals vdjt anlkl, hogy megcsalnd sajt lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hsges vagy-e, s ezltal megbzhat.
Azt akarom tudni, hogy ltod-e a szpsget akkor is, ha nem minden nap pompzik, s, hogy tudod-e Isten jelenltbl merteni leted.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal s kudarcaiddal egytt lni, s a tparton llva mgis az ezst Hold fel kiltani: Igen!
Nem rdekel, hol lsz, s mennyi pnzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e llni a ktsgbeess s a fjdalom jszakja utn, megviselten, sajg sebekkel, hogy gyermekeidnek mindazt megadd, amire szksgk van.
Nem rdekel, ki vagy, s hogy kerltl ide.
Azt akarom tudni, hogy llsz-e velem a tz kzepbe, s nem htrlsz-e meg.
Nem rdekel, hogy hol, mit s kitl tanultl.
Azt akarom tudni, hogy mi ad neked ert bellrl, amikor kint mr minden msnak vge van.
Azt akarom tudni, tudsz-e egyedl lenni nmagaddal, s hogy igazn szereted-e azt a trsasgot, melyet res ridra magad mell vlasztottl. \"
( Oriah Hegyi lmodoz indin trzsfnk verse)

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!