Magyarországi hajléktalanügyi ország jelentés

I.                   Bevezetés

II.                Országos helyzet jellemzése

III.             Válaszok a kihívásokra

IV.              Stratégiai megfontolások

I.                   bevezetés

      Magyarországon a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak (1988-1990) specifikus

      szociálpolitika problémájaként jelent meg a hajléktalanság.

      A hajléktalanság kialakulásában szerepet játszottak az alábbi tényezők:

-         Különféle deprivációs jelenségek

-         Társadalmi hátrányok halmozódása

-         Szegénység

-         Munkanélküliség.

Az empirikus vizsgálatokból kiderült, hogy a fenti tényezők, mint a társadalmat alakító faktorok átöröklődnek, újratermelődnek.

A jelzett időszakban kevés lehetőség állt rendelkezésre a társadalomkutatók számára, így csak becsült adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint 1980-as években több mint 360 ezer ember élt lakásokon kívül. A változatos helyeken lakó emberek számát is 30-60 ezerre lehetett becsülni. Így elmondható, hogy csaknem 400 ezer ember élt a hajléktalanság veszélyeztetett zónájában.

A rendszerváltásig a hajléktalanok rejtőzködő életmódra kényszerültek, amelynek okát az akkori jogi, és szabályozásbeli közelítésekben kell keresni. A problémát jórészt büntető jogi, illetve igazgatásrendészeti eszközökkel kezelő hatóságok nem tudtak okszerű beavatkozást tenni, csak tüneti kezelésre került sor, pedig a beavatkozásokra mindenképpen szükség volt, mivel 1990-es évek elejére a társadalmi jelenség nagysága elérte a beavatkozást kikényszerítő kritikus tömeg mértékét.

Különféle prominens személyektől támogatott tömegdemonstrációk segítették elő a társadalmi tudatosulás megrázó folyamatát. A sokkoló események nyomán a hajléktalanság tömegesen jelent meg a főváros, a vidéki városok utcáin, közterületein, vasútállomásain, bárhol, ahol esély nyílt a rendkívül hátrányos élethelyzet túlélésére. Egymást követően alakultak a fél legitim helyeken létrehozott menhelyek, így elérhetővé vált, hogy a tömeges méretek ellenére nem történtek nagyobb, sok emberéletet követelő katasztrófák.

A korabeli körülményekből kiindulva egymás után alakultak meg a különféle állampolgári kezdeményezések támogatásával az ellátó szervezetek.

1989. februárjában alakult meg a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság. Ez az elsőként létrehozott civil szervezet a hajléktalanok védelmében állt ki, részükre cselekvési programot készített. A bizottság tevékenysége nyomán jelentős sajtóvisszhangot kapott a hajléktalanság problematikájának bemutatása.

1990. őszén a kormányzat a Népjóléti Minisztériumon belül létrehozta a Szociális Válságkezelők Irodáját. Az iroda nevéhez fűződik a hajléktalan ellátó intézményrendszer legújabb kori kiépítésének megkezdése.

A Népjóléti Minisztérium több lépcsőben komplex differenciált ellátórendszer hálózatát építette ki az országban. Az ellátó rendszerek létrehozásában jelentős szerepet kapott a civil szektor is. Budapesten a hajléktalan ellátásnak több mint felét a civil szervezetek, míg vidéken ugyan ilyen arányban az önkormányzatok tartják fenn. A férőhelyek összetételét, területi megoszlását az 1.sz. melléklet tartalmazza.     

II.                Országos helyzet jellemzése

Fogalmak – definíciók

Hajléktalan a:  bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek

                        bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás,

                     a hajléktalan személyek ügyében a szociális igazgatási eljárásra az a szociális

         hatáskört gyakorló szerv az illetékes, amelynek illetékességi területét

                        a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási

helyeként megjelölte. Igazgatás típusú közelítés

                    b:  Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló

                          helyiségben tölti. Ellátás típusú közelítés.

   Ellátási formák:

      -     Időskorúak járadéka

-         Rendszeres szociális segély

-         Lakásfenntartási támogatás

-         Átmeneti segély

-         Köztemetés

-         Közgyógyellátás

-         Étkeztetés: Szociális rászorultság esetén legalább egyszeri meleg étkezés.

-         Szakosított ellátások – ápolást, gondozást nyújtó intézmények – hajléktalanok otthona: 

                                                 Kor és egészségi állapot miatt tartós ápolás és gondozás

                                                 igénylése.

-         Rehabilitációs intézmény: Aktív korú, munkaképes, önkéntes részvétel mellett.

-         Nappali Melegedő: Utcán tartózkodó hajléktalan ingyenes ellátása, napközbeni tartózkodásra, étkezésre, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére szolgál.

-         Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a:  Éjjeli Menedékhely

                                                                                 b: Hajléktalanok Átmeneti Szállása

Személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek:

Lélekszámtól függően kötelesek a különféle szolgáltatásokat az önkormányzatok megszervezni. 

Magyarországi hajléktalan ellátás jelen pillanatban csaknem 7000 ággyal rendelkezik, ezen kívül Családok Átmeneti Otthonában 489 férőhely áll rendelkezésre. Népkonyhán 4000-en, Nappali Melegedőben 3200-an kapnak ellátást.

Az említett ellátó rendszer csaknem fele Budapesten található. A területi elhelyezkedés másik fontos jellemzője, hogy elsősorban a vidéki nagyvárásokban találhatók a hajléktalan ellátásnak a kapacitásai.

Az országon belül sem egyenletes a hajléktalanok eloszlása, ami a gazdasági depresszióval hozható összefüggésbe. Az ismeretek szerint az ország keleti felében található nagyobb ellátási igényekhez nem csatlakozik feltétlenül megfelelő ellátási kapacitás.

A hajléktalan szállók tárgyi feltételrendszere – közülük hangsúlyozottan az épületek – kifejezetten hátrányosnak mondható. Néhány kivételtől eltekintve a hajléktalan ellátás épületeit nem szociális célra építették, elvétve található „zöldmezős” beruházással készült hajléktalan ellátó épület. Az ellátásban résztvevő szervezetek tárgyi felszerelései elhasználódtak, korszerűtlenek. A szállók e miatt zsúfolt, rossz benyomást keltenek.

 Vonatkozó jogszabályok szerint Magyarországon minden szociális ellátást nyújtó tevékenységet engedélyeztetni kell. Az engedélyeztetés alapjául szolgáló feltételek azonban az ellátók zöménél csak ideiglenes engedély megadását teszik lehetővé. A nyilvánvalóan szükséges lépések megtételéhez szűkösen állnak a források rendelkezésre.

A szolgáltatások bemutatása:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről külön jogszabály rendelkezik. A szabályok kiterjednek a nem állami, illetve egyházi szerv által működtetett szociális ellátókra is.

Étkeztetés:

Az étkeztetés megszervezésével a hajléktalanok legalább egyszeri meleg ételhez jutnak. Az étkeztetés során az élelmiszerek, nyersanyag és tápanyag tartalmát szabályzatban előírják. Az étkeztetés során –, amennyiben az étel helyben kerül fogyasztásra – biztosítják a kézmosási lehetőséget, evőeszközöket és az étkészleteket.

Az elsősorban népkonyhai szolgáltatást jelentő étkeztetést olyan településen, településrészen kell megszervezni, ahol a rászorulók miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény.    

Nappali Melegedő:

E szolgáltatás megszervezésekor alkalmazkodni kell a hajléktalan személy életviteléhez. Cél a szociális ellátások igénybevételének elérése.

Nappali Melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére közösségi együttlétre, pihenésre, személyes tisztálkodásra. Elősegíti a személyek ruházat tisztítását, lehetőséget teremt az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. Az igénybevett szolgáltatásokról egységesen kialakított nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az ellátott legfontosabb személyi adatait, illetve az aktuálisan igénybe vett szolgáltatásokat.

Utcai szociális munka

E speciális szolgáltatás célja azoknak az ellátatlan, hajléktalanoknak támogatása, akik a szűk kapacitás miatt, vagy személyes bizalmatlankodásuk okán, az utcán tartózkodnak életvitelszerűen. A csoport segítése elsősorban az életmentést foglalja magába, de a tevékenységben jelentős szerepet kap a megelőzés, illetve az egyén társadalmi integrálásának az elérése is. Az utcai szociális munka szolgáltatásába tartózik különösen a hajléktalan személyek felkutatása, a segítőkkel való kapcsolat felvétele, kialakítása. A szolgáltatáson belül további cél a megfelelő intézménybe juttatás is.

Az utcai szociális munkás igény szerint tájékoztatja a klienst, számára szükséges információkat nyújt.

Tevékenységéről, szolgáltatásairól az utcai szociális munkás egységesített nyilvántartást vezet, amelyben az egyén személyes adatain túl rögzítésre kerül a konkrét gondozási tevékenység is.

Hajléktalanok Átmeneti Szállása         

A hajléktalanok átmeneti elhelyezése biztosítja a hajléktalanok számára az éjszakai pihenést, a személyes tisztálkodást, az ételmelegítést, mint alapszolgáltatást. E mellett lehetőséget teremt a beteg személyek elkülönítésére, a közösségi együttlétek kialakítására.

Az átmeneti elhelyezés során egy lakószobában maximum 15 személy helyezhető el, a berendezési tárgyakat könnyen lehet tisztítani, illetve fertőtleníteni. Az átmeneti szállón legalább egy zuhanyzó jut 15 ellátottra. A megfelelő ellátás érdekében egy ellátottra minimum 4 m2 lakóterületnek kell jutnia. Az átmeneti szállón a fűtést, világítást, a melegvizet folyamatosan kell biztosítani.

Az intézménynek biztosítani kell az ellátott részére a tisztálkodáshoz textíliát, személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését. Biztosítani kell továbbá az elsősegélyhez szükséges felszereléseket.

Az átmeneti szállás legalább napi 16 órán át nyitva tart, amelyen belül az ellátást igénybe vevő szociális és mentális gondozását legalább napi 6 órai időtartamban kell biztosítani. Az átmeneti szállón a szociális és mentális gondozásba különösen beletartozik az egyéni esetkezelés, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka is. Az átmeneti szálló szakmai programját úgy alakítja ki, hogy biztosítani tudja a kliens részére a továbblépés lehetőségét. Amennyiben szükséges és megszervezhető, szocióterápiára is sor kerülhet.

Az átmeneti szállón kiemelten fontos szerep jut a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának a segítésére. A fentieken túl a szolgáltatások közé tartozik a hivatalos ügyek intézésének az elősegítése.

Az átmeneti elhelyezések során nyújtott szolgáltatásokról egységesített egyéni nyilvántartó lapot kell vezetni. Ezen szerepel a gondozást végző szociális munkás neve, az adatfelvételek időpontja, valamint az esetfelelős neve is. A személyi adatok mellett rögzítésre kerül a szociális munka tartalma, és a problémaazonosítás. A szolgáltatás részeként röviden leírásra kerül az ellátott és a szociális munkás között kötött gondozási szerződés is.

Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye

A hajléktalan személyek részére fenntartott hajléktalanok éjjeli menedékhelye legalább 14 órát tart nyitva naponként. Ebben a szolgáltatásban megengedett az egy térbeni maximum 20 személy elhelyezése.

Az éjjeli menedékhelyen napi négy órában szociális munkást kell alkalmazni. Az itt végzett szociális munkás munkakörébe bele tartozik a szükséges szociális információk biztosítása és az ellátást igénybe vevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadás megadása. Egyéb vonatkozásban az átmeneti szálóra vonatkozó szabályok az érvényesek.       

Időszakos férőhelyszám bővítés

A lakhatásra alkalmatlan helységben, közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek téli időszakban történő ellátására november 1-től – április 30-ig időszakos férőhelyek kerülnek kialakításra. A férőhelyek már működő intézményben, vagy különálló helyen kerülnek kialakításra. Az időszakos férőhelyet engedélyeztetni kell, amely kérelemnek kiemelt része az ellátásra vonatkozó szakmai program. A program tartalmazza a szolgáltatás indoklását, célmeghatározását, feladatának megnevezését. A program tartalmazza az ellátottak körének jellemzését, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a szolgáltatások formáit és rendszerességét.

Az időszakos férőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy lakószobánként maximum 20 fő helyezhető el. A berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek, egy ellátottra minimum 4 m2 jut. A szolgáltatások között folyamatosan biztosítani kell a fűtést, világítást, meleg vízzel való ellátást.      

Az időszakos férőhelyeken 20 ellátottra jut legalább egy zuhanyzó és nemenkénti illemhely.

Hajléktalanok Otthona

E szolgáltatás igénybevételére az a hajléktalan személy jogosult, akinek általános állapota miatt az ellátása átmeneti szálláshelyen már nem biztosítható. Ugyanakkor kora, egészségi állapota miatt fokozott gondozást és ápolást igényel a hajléktalanok otthonában elhelyezést személy.

Az otthonban elhelyezett személyek egészségügyi ellátása kiterjed az ellátást igénybe vevő rendszeres gyógyító, megelőző higiénés felügyeletére. Az otthonban lakók szakorvosi ellátásban és ápolásban részesülnek. Amennyiben indokolt, egészségügyi rehabilitációban is részesülnek az ellátottak.

A hajléktalanok otthonában ellátott személyek olyan speciális, mentálhigiénés ellátásban részesülnek, amely figyelembe veszi a hajléktalan életmódból fakadó sajátosságokat.

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye         

A szolgáltatás során azoknak a munkaképes korú, de egészségi, pszichés és szociális állapotában reverzibilisen károsodott személyek jutnak ellátáshoz, akik önként vállalják a számukra komplex rehabilitációs folyamatot.

A rehabilitációs intézményben az igénybevevő segítése mellett az alapvető feladat a hajléktalan személyek önálló életvezetésének visszaállítása, kialakítása. Központi szerepet tölt be a munkaképesség helyreállítása. A rehabilitáció során reális, elérhető célkitűzésként szerepel a lakhatás megőrzése, illetve a lakhatási feltételek megoldása.

A rehabilitáció során – a programszerűen zajló folyamat vége előtt – gondoskodnak a rehabilitált személy utógondozásáról. Ennek érdekében felveszi a kapcsolatot lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattal, munkaügyi központtal, szociális és más szervezetekkel.

A rehabilitált személy utógondozásába tartozik a rehabilitált személy támogatása, a külső környezetben való beilleszkedésben.

Hajléktalanok egészségügyi ellátása 

A rendkívül rossz egészségügyi mutatókkal jellemezhető hajléktalanok színvonalasabb egészségügyi ellátásának érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében befogadottan hajléktalan egészségügyi ellátás lett kialakítva. Az orvosi alapellátást biztosító szolgáltatáshoz a hajléktalanok alanyi jogon jutnak hozzá.

A hajléktalanok egészségügyi ellátásában határterületi ellátásként fokozatosan épül ki, az un. lábadozó ellátások rendszere. Elsősorban a fővárosban működő szolgáltatásokban az egészségügy és a szociális szempontok szerinti eseteket látják el.

Az ellátáshoz való hozzájutás

A hajléktalan személyek a szociális ellátásokat önkéntesen veszik igénybe. Az ellátás az igénylő kérésére jön létre, amely meghatározott ideig tart. Amennyiben indokolt az ellátást soron kívül is igénybe lehet venni. Az intézményekben való bekerüléshez szükséges beutaló határozat részletesen tartalmazza az intézmény megjelölését, az ellátás időtartamát. Amennyiben állami fenntartású az intézmény, akkor megállapodás megkötésére kerül sor. A megállapodás tartalmazza az ellátási időtartamot, az ellátások formáját, módját, körét, a térítési díj nagyságát, a fizetésre vonatkozó szabályokat.

A jogszabályok által biztosítottan a személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátás során a szolgáltatásokban részesedő személy részére ellátott jogi képviselő áll rendelkezésre.

Amennyiben az intézmény jogutód nélkül megszűnik, a határozott időtartam lejár, illetve a jogosult elhuny, az intézményi jogviszony megszűnik.

III.             Válaszok a kihívásokra

A magyarországi hajléktalan ellátás az elmúlt tíz évben nagy fejlődésen ment keresztül. A kapacitás tekintetében a férőhelyek száma több mint húszszorosára növekedett, az ellátás teljesen komplexé vált.

Önmagában véve a hajléktalan ellátó rendszer – mivel nem volt kizárólagos feladata - nem, vagy alig tudott preventív hatást elérni. Így az elmúlt időszakban a hajléktalanok „utánpótlása” folyamatos volt. A korlátozott férőhelyek száma mindenképpen egyet jelent egyfajta sajátos válogatás kialakulásában. Az ellátó rendszerben többnyire azok a személyek találhatók meg, akik magához a rendszerhez legmegfelelőbben adaptálódnak. A rendszer saját működőképességének fenntartása érdekében rákényszerül a konformistább magatartást tanúsítók ellátására.

A nagyfokú kibocsátási igény kiszolgálására csak háromszáz férőhely áll rendelkezésre. Ez kapacitásában, áteresztőképességében képtelen arra, hogy észrevehető mennyiségű hajléktalant reintegráljon a társadalom fele. A rehabilitációs otthonokban folyó szakmai munkának gátat szab az állandóan jelenlévő forráshiány.

A hajléktalanok zöme ma intézményen kívül, utcán él. Ellátásukat nagymértékben megnehezíti az utcai munkának a finanszírozási rendezetlensége. A finanszírozási csapdában vergődő utcai szociális munka nehezen tudja hárítani azokat a feszültségeket, amelyek a kapacitáshiányokból következnek.

A hajléktalanok egészségi állapota rendkívüli mértékben kritikus. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek szűkösnek bizonyulnak a megfelelő ellátásukhoz. A vegyes finanszírozású, így a határterületi problémákat is kezelni képes szolgáltatások nagyobb arányára lenne szükség.

Fontos, hogy a hajléktalan ellátás csak azokat a problémákat vállalja fel, amelyeket kompetens módon tud kezelni, ne engedjen az egyéb alrendszerekből érkező ellátási nyomásnak.

Tényszerű kérdés, hogy a magyarországi hajléktalan ellátás a kihívásokra csak akkor tud megfelelő választ adni, hogy ha megszűnik a finanszírozásában is jelenlévő súlyos hátrányos megkülönböztetés.

IV.              Stratégiai megfontolások

A magyarországi hajléktalan ellátás alapvető érdeke az EU-n belüli szakmai csoportosulás, a FEANTSA-hoz való csatlakozás.

Konkrét célkitűzéseink között szerepel a megfelelő szakmai információk és tapasztalatok megszerzése, a különböző gyakorlati megoldások kicserélése.

Stratégiánk fontos része két irányból közelít a hajléktalanság problémájához.

1.      A preventív jellegű beavatkozások, megoldások és hatások elérése a hajléktalan ellátásba. Ez a megfelelő makró-ökonómiai környezetben annak az állásfoglalását is magában foglalja, hogy szakmai megalapozott lépéseket tudjunk tenni a hajléktalanná válás megelőzése érdekében.

2.      Feltétlenül elmozdulást igényel a jelenlegi helyzetből az a szándék, amely a hajléktalanok nagyobb mérvű reintegrációjával fogalmazható meg. A jelenlegi férőhely kapacitás és az ellátási igény nagysága között meglévő diszkrepancia csökkentése jól megfontolt és kidolgozott stratégiát követel.

A magyar hajléktalan ellátásban tevékenykedők szakmai képzése, továbbfejlődése feltételez egy olyan mértékű szakmai együttműködést, amely a napi munkakapcsolatokon és közös akciókon nyugszik. A kialakítandó regionális decentrumok ezt szándékoznak elősegíteni.